Komolyan mondom, a legnagyobb nagymóka kupakhalászatot rendezni a kis güzüknek. Mindig könnyesre nevetem magam közben.
A nagy melegekben szoktunk egy lavórban vizet tenni nekik, telis-tele üdítős kupakokkal, meg gumiállatkákkal. Még az az izgalom, amíg megpróbálják kimenteni az összeset! Mint egy felbolydult méhkas. Megbökik az orrukkal a mentendő tárgyat, az persze az a víz természetéből adódóan, rögtön a lavór átellenes végén terem, a kis lóvátettek meg makogva szaladgálnak körbe-körbe, mindenhonnan lökve rajta egy kicsit. Na igen, az elején még anélkül próbálják, hogy a bajuszukon kívül bármi is vizes lenne. Aztán persze túl nagy az izgalom, a mellső lábak már vízbe kerülnek, onnan meg már minden mindegy alapján, ugrálnak bele a vízbe. Addig-addig, míg az összes fuldokló gumiállatkát, kupakot biztonságos helyre nem menekítették.
Don’t you worry!
It’s gonna be alright,
’Cause I’m always ready,
I won’t let you out of my sight!
