Leendő görényeink darabszáma úgy hullámzik, mint a sinus görbe. Egy hét alatt háromszor sikerült mindig mást megbeszélnünk.
A legelső állapot a négy volt. Meglévők + bézs kicsi lány, Buci féle minimaci, és kész. Igen ám, csak úgy tűnt Buci féléből nem lesz semmi, mert földrajzilag nem lehet összehozni a leendő szülőket.
És akkor megláttam. A szokottal ellentétben, egy másik tenyésztő másik kennelében. Egy „rozsomákbébi”, hát tisztára odalettem. Hatalmas termetű, csokinózis, sunyiszemű kis ragadozó. Ha jók az információk, 75 %-ban vadvéres. Wow! Nyomban írtam a tenyésztőnek, hogy ha lesz alom az idén, hát értesítsen, de mán. Mit ad Isten, lesz.
Erre mi derült ki másnap? Mangó és Frutti tenyésztője mégiscsak létrehozza a Buci féle görényt, és azt bizony nekünk adja ajándékba, mert álomgazdik vagyunk. Bakker, gondoltam, most mi lesz?!
Egy életem, egy halálom, fontos a dolog, hát beszéltem Grófurammal. Szabad a gazda? Azt mondta, hogy szó sem lehet róla. (A mondta talán nem a legtalálóbb kifejezés.:) Ok, azért párszor még megpróbáltam, de a 3 babát egyszerre én is soknak találtam. Másrészt meg a Buci féle és a rozsomák is fiú lett volna, és 3 férfijúú – 2 leányzó arány nem túl ésszerű.
Na ebből a helyzetből nem lehetett jól kijönni. Mert ha visszamondom a rozsomákot, megszakad a szívem is, és már megbeszéltem a tenyésztőjével. Éppen nem fixáltuk le, de ha meglátja, hogy egy másik kennelből hoztam görényt, miközben neki visszamondtam, hát egy életre elvágom magam görényes körökben, mint csélcsap nőszemély. Az ajándék görényt nem elhozni… úúú, akkor meg a törzstenyésztőnél vágnám el magam. (Hozzá tartozik, hogy ő tudta, hogy néztem a rozsomákot akkor, mikor még úgy tudtuk, hogy nem jön össze Buci féle.) Nem tehetem meg vele, nagyon jó a kapcsolat, mindig is segített. Ráadásul a legszebb babát nekünk ígérte, meg hogy mi választhatunk először, és ez tényleg nagyon nagy dolog. Olyan gesztus, ami ritka, mint a fehér holló.
És Kati hogy oldja meg a dilemmát? Olyan önzetlen voltam, hogy magam is meglepődtem. Felhívtam a törzstenyésztőt, hogy nem hozzuk el a Buci félét. Arra hivatkoztam, hogy nem tudunk egyszerre annyi picit vállalni. Írtam az új tenyésztőnek, hogy nem hozom el a rozsomákot, ugyanezen indokkal. Grófuramnak mondtam, hogy 3 görény lesz csak.
Reakciók
· Törzstenyésztő megsértődött, mert hiába állítottam az ellenkezőjét, meg volt róla győződve, hogy rozsomákot elhozom.
· Új tenyésztő megsértődött, mert azt gondolta, hogy hitegettem.
· Grófuram pedig… Nos, Ő pofátlanul azt mondta – nyilván csak miután megcsináltam a cirkuszt mindenkivel –, hogy úgyis belement volna abba, hogy elhozzuk mindet!!!
Teljesen feleslegesen csináltam hülyét magamból. Rám haragudott mindenki, mert kedvezni akartam valakinek, aki utólag elmondta, hogy fölösleges volt. A pofám leszakadt.
Felvettem a pléhpofát és végighívtam mindenkit, hogy mégis kell az összes baba, annyi változtatással, hogy a törzstenyésztőtől két leányzót hozunk el.
Ennek eredményeképpen, és a költözés határidejének közelsége miatt, lefektettük a „Görénytartás az otthonunkban” alapvető szabályzatát.
